BETEGSÉGEK

Néhány szó a fajtára jellemző betegségekről.

A Berni pásztorkutya nagy testű, erőteljes csontozatú kutya. Fejlődése, növekedése gyors. Lényeges, hogy a kutya milyen genetikai adottságokkal születik, hiszen ez az alapja mindennek. Továbbá nagyon fontos, hogyan nevelik fel, hiszen kölyökkorában hetente kell egy-két kilogrammot híznia, és három éves korára a születési súlyát mintegy megszázszoroznia. Azonban sajnos nagyon sok betegség adódhat a fajtánál. Akadnak köztük öröklődőek, és szerzett betegségek is. Van, amelyik sok bernire jellemző, és van betegség, amelyik csak ritkán fordul elő. A könyvekben, illetve különböző cikkekben úgy írják, hogy a Berni 10-12 évig él, ez azonban sajnos elég ritka. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt írjuk, hogy az átlagéletkor inkább 5-8 év között van. Sajnos, nem ritkán meghalnak fiatal állatok is; sajnos ritka, hogy egy kutya elérje a 10.-ik születésnapját. Az itt közölt írások állatorvosi cikkekből, könyvekből, illetve tenyésztők tapasztalatából állnak, és csak iránymutatóul szolgálnak, nem helyettesíthetik az állatorvos tanácsait, kezelését! Amennyiben gond van kedvencével, kérjük vegye fel a kapcsolatot a kutya kezelõ állatorvosával. Az állatorvos választásról is ejtünk pár szót alant. Összeszedtük két nagy csoportra a betegségeket: a sűrűn előforduló betegségekre, és a ritkábbakra. Sok betegség hajlama öröklődik, de mivel a betegségek öröklődéséről nagyon megoszlanak a vélemények, a tudósok között is, ezért az eszerinti osztályozást elhagytuk.

Sűrűbben előforduló betegségek/elváltozások:
  • Bõrbetegségek (Hot-spot)
  • Csonthártyagyulladás
  • Daganatok
  • Diszpláziák:
  1. Csípőízületi (Hip Dysplasia, HD)          
  2. Könyök (Elbow Dysplasia, ED
  3. Váll (Osteochondritis Dissecans, OCD)
  • Gyomorcsavarodás
  • Hőguta, túlhevülés
  • Pyometra (gennyes méhgyulladás)
  • Rák (Cancer)
  • Sérvek (köldök)

    Ritkábban előfurduló betegségek/elváltozások:
  • Agyhártyagyulladás; Nem fertőző agyhártyagyulladás; Aseptic meningitis
  • Allergiák: (pollen, táplálék)
  • Autoimmun eredetű betegségek
  • Entrópium (Entrópium, Entropium=szemhéj befordulás)
  • Ektrópium (Ectropium, Ektropium=szemhéj kifordulás)
  • Epilepszia (Epilepsy=Rángógörcs)
  • FCE
  • Fogászati problémák (nem kihulló tejfogak, csámpásan nőtt fogak, előre vagy túlharapás, foghiány)
  • Gerincbetegségek (DM, gerincvelő infarktus)
  • Harmadik szemhéj elõesés (Harder-mirigy, vagy cherry-eye, cseresznye szem)
  • Hypomyelinizáció (myelin záródási rendellenesség kölyökkorban mely koordinációs zavarral, remegéssel jár)
  • Hályogok (zöld hályog; Glaucoma és szürkehályog)
  • Ízületi problémák: Osteoarthritis
  • Ivarszervi problémák (nem fogamzóképes szukák, csendes ivarzás stb, kanoknál prosztataproblémák)
  • Kóros vérzékenység (Von Willebrand's Disease)
  • Neuralgikai problémák (félõsség, agresszivitás, hiperaktivitás)
  • Prosztatagondok, gyulladás
  • Sokízületi gyulladás (Osteoarthritis)
  • Csonthártyagyulladás (Panostitis, Pano)
  • Pajzsmirigygondok (hypothyreozis, hyperthyreozis)
  • Reumatoid arthritis (SRMA)
  • Szájpadlás hasadás (Farkastorok)
  • Veseleállás (fiatal szukáknál, 5 év alatt, sajnos gyógyíthatatlan=Familiar Necropathy)
  • Végbélmirigy (bûzmirigy) gyulladás

Rejtett üzenetek: ...

A kutya egészségi állapotát néhány fontos dolog jellemzi:

  1. Testhőmérséklet
  2. Szívverés/lélegzetvétel percenkénti száma
  3. A fogíny színe
  4. Kapillárisok telítődési ideje (az az időintervallum /mp./ amely alatt a kapillárisok vérrel telítődnek, miután ujjunkkal nyomást gyakoroltunk az ínyre)
  5. Nyak bőrének rugalmassága.

Ezek a jelek igen fontosak a kutya állapotának megítélésénél!

Az egészséges kutya:
A kutya viselkedése, testtartása, mozgása árulkodik leginkább az állapotáról. Az egészséges kutya: élénk, fejét magasan tartja,
szeme csillogó, nedves. Füle, orra hűvös. Szőrzete fényes, bőre rugalmas.
Szeme nem könnyezik, a szeme és orra nem váladékos. Szájának nyálkahártyája rózsaszínű.
Légzése nyugodt, egyenletes. Légzésszáma 10-30, szívverése 70-120 percenként.
Étvágya, vízivása jó, normálisan nyel.
Testhőmérséklete (végbélben mért 38,5-39 Celsius.)
Vizelete napjában többször, sárga színű, tiszta.
(A véres pirosas-barnás színű vizelet, ha nem tüzelésről van szó, súlyos betegség jele lehet!)
Széklete közép barna színű, nem híg, nem túl kemény.
(A hasmenés gyomorrontástól lehet, ha 2 napja tart, forduljunk orvoshoz, mert kiszárad az állat!)
(A fehér, kemény széklet a sok csont etetéstõl alakulhat ki.)

A láz:
A kölyökkutya testhőmérséklete magasabb, akár 39 Celsius is lehet.
A reggeli hőmérséklet, illetve a rohangálás után mért testhőmérséklet ugyancsak magasabb lehet pár tizeddel. Amennyiben 39 Celsius fölé csúszik a higanyszál, akkor valami baj van.
A 40 C., és afölötti érték általában valamilyen súlyos betegséget jelez, mielőbbi állatorvos felkeresése szükséges!

Védõoltások:
Oltási program kölyökkutyák részére, de ez csak tájékoztató jellegű, mert minden állatorvosnál változhat!
Ehhez jön még a 3 havonkénti féregtelenítés.
Életkor / Védõoltás
8 hetes parvo
11 hetes kombinált
12 hetes parvo
14 hetes kombinált
16 hetes corona
18 hetes corona
20 hetes veszettség
8 hónapos parvo + kombinált
1 éves kombinált
Majd évente kombinált + veszettség.

A fertőző betegségeket különféle vírusok, és baktériumok okozzák.
A beteg kutya többféle módon is fertőzhet, orrváladékkal, nyállal,vizelettel, széklettel, vagy vérrel.
Ma már a legtöbb, súlyos betegség kialakulása megelőzhető (lenne) a védőoltások beadatásával.
Az oltóanyag legyengített kórokozót tartalmaz, ezért is fontos, hogy csak egészséges kutyát oltassunk be.
Az oltás után a kutyában megindul az ellenanyag termelése a kórokozó ellen. A védettség lassan alakul ki,
de elég sokáig tart. Fertőzés esetén hamar megindul a kutyában az ellenanyag termelés, mert a szervezet emlékezik a kórokozóra.
A kölyökkori védőoltások beadása helyenként (állatorvosonként, illetve alkalmazott szerenként) is változó lehet, de ezek közül fontos:
Szopornyica, Fertőző májgyulladás, Leptospirózis, Parvovírus, Parainfluenza, Coronavírusos bélgyulladás, Veszettség, Lyme-kór.

Féregtelenítők:
Már az első hetekben fontos (lenne) a féregtelenítő alkalmazása, amit időnként (3 havonta) ismételni kell, felnőttkorban is.

Többféle kitűnő szer van manapság forgalomban: Pl.: Drontal, Cestal, Aniprantel, Milbemax (vényre)

Vírusos betegségek:

Szopornyica:
Okozója: vírus
Lappangási ideje:4-8 nap
Tünetek: magas láz, hasmenés, hányás,köhögés, étvágytalanság.
Fertõzõ, így az állat elkülönítése, és tartozkodási helyének fertõtlenítése fontos.

Fertőző májgyulladás:
Okozója:vírus
Lappangási ideje:2-6 nap
Tünetek: láz, hasmenés, hányás

Parvovírusos bélgyulladás:
Okozója: vírus
Lappangási idõ:4-10nap
Tünetek:hányás, hasmenés, étvágytalanság (hastájéki fájdalom, a kiszáradás
veszélye)

Parainfluenza:

Okozója: Canine parainfluenza (CPI): Légúti fertőzés
Okozója: baktérium és vírus
Lappangási ideje:10-20nap
Tünetek: erõteljes száraz köhögés (fertõz, elkülönítés ajánlott)

Coronavírusos bélgyulladás:
Okozója:vírus
Lappangási ideje:4-8 nap
Tünetek: hányás, hasmenés

Aujeszky-féle betegség:
Okozója:vírus
Lappangási ideje:15-60 nap
Tünetek: levertség, étvágytalanság, izgatottság, erõteljes viszketés, nyálfolyás
(beteg sertéshús etetése) ???

Veszettség:
Okozója:vírus
Lappangási ideje:15-60 nap
Tünetek: bágyadtság,nyálzás, rángógörcsök, agresszívitás

Baktériumos betegségek:

Leptospirózis (sárgaság):
Okozója: leptospirafaj
Lappangási ideje:7-19 nap
Tünetek: étvágytalanság, hasmenés, fokozott vízivás, kötött mozgás

Tetanusz:
Okozója: Clorstridium tetani
Lappangási ideje:3-21 nap
Tünetek: görcsös állapot, szapora légzés, magas hõmérséklet

Parazitás betegségek:
Állati parazita (más állaton élősködő)
pl.:férgek, tetvek, bolhák.

Belső élősködők: galand, orsóférgek, ostorféreg, kampósfejû féreg, Trichinellosis,
Strongyloidosis, Spirocersosis, Dirofilariosis, Coccidiosis, Babeziosis
Általában a belekben fordulnak elő, sokféle tünetük lehet, illetve tünet nélkül is jelen lehetnek,
Pl.: étvágytalanságot okoznak, a szőrzet fénytelenné válik, szánkázás a fenéken, a kutya sovány, pedig jól eszik.
A férgeket a kutyák továbbadhatják más kutyáknak, illetve üríthetik őket a széklettel (piros, fehér, rizs, vagy fonálszerű-lények).

Kiemelkedő tünete a Trichinelliosisnak van:
Okozója: Trichinella spiralis
Tünetek: magas láz, vörös vízelet, hasi fájdalom, bágyadtság
A nyers sertéshústól fertõzödhet meg a kutya, ezért ennek adását kerüljük!

Babesiosis:
Okozója: Babesia canis
Tünetek: fáradékonyság, változó hőmérséklet, véres vizelet, sárga fogíny, nagyon magas láz! (39.Celsius feletti, általában 40-42 C.)
Védekezés: a kullancs gyors (24 órán belüli), szakszerű eltávolítása, gyógyszeres kezelés.
Sürgős Állatorvosi injekció beadása! Rosszabb esetben belehalhat kutyusunk, ha nem kap időben injekciót, infúzót!

 

Képek:

A Babézia után kialakuló vérfesték szétesés következtében kialakuló sárgaság a szemfehérjén.
A második képen a Lyme-ot, és Babéziát terjesztő Ixodes Ricinus kullancsfaj látható (jellegzetes vörös színnel)
A Babéziát okozó kullancsfaj, a Dermacentor kullancs, jellegzetes rajzolattal a hátán.
Utolsó képen, egy vérrel teli kullancs ekkorára dagad:

 

Eza kép a kullancsot ábrázolja alulról; ez pedig felülről:

(Némi húscafattal együtt sikerült kiszedni a kutyusból..., az a rész bal oldalon tehát nem a kullancs része)

Egy vérrel megszívott kullancs ekkorára dagad:

 

xxx

 

Bőr és szőrzet elváltozásai illetve a kültakaró élősködői

Allergia, atka, bolhák, kullancsok által terjesztett betegségek

Allergiák:
Az allergiás eredetű "dermatitisz" (bõrgyulladás), akkor jön létre,
amikor a bõr kapcsolatba kerül a kiváltó allergénnel. Az allergia tulajdonképpen túlreakció.
Az allergiára való hajlam lehet örökletes, vagy huzamosabb ideig tartó ingerlés is kiválthatja.

Tünetek:
viszketés, vakarózás, nyalogatják, harapdálják magukat az ebek.
Ezek után,vörös, gyulladt, vérzõ, nedvedzõ seb alakul ki, ami körül a szõr kihullik.

Általában a bolhák az allergia kiváltó okai. Elég egy bolha csípése is, a bolha nyálára érzékeny kutyáknak máris viszketésbe kezd az állat.
Légúti allergia:por, pollenek, penészgombák,virágpor okozhatják. Elsõsorban fiatal kutyáknál vehetõek észre az elsõ tünetek.
Élelmiszer allergia:általában a fehérjékre érzékeny az állat.Tejtermékek,csirkehús, marhahús,szójára, gabonákra illetve színezõanyagokra

tartósítószerekre az allergia kiváltója. Ennek érdekében kifejlesztettek különbözõ "ultra-sensible" tápot, melyekkel kikúrálhatjuk ebünket,
illetve mi magunk is megpróbálhatunk olyan étrendet összeállítani, amely nem tartalmazza az eddig adott étel összetevõit.Pl.:ha eddig
csirkehúsos eledelt etettünk, most próbáljuk ki a nyúlhúsost, a lazacost, a bárányost.
A víz is tartalmazhat túl sok klórt, ami allergiát okozhat, ezért legjobb a felforralt, és lehûtött csapvíz.
Allergia esetén jó szolgálatot tehet a C-vitamin, amely segít enyhíteni a viszketést.
Bõrallergia: Amennyiben a kutya bolhás, és emiatt allergiás, elsõ dolgunk a kutya féregtlenítése, illetve a kutya, és
tartózkodási (alvó, játszó helyei) bolhaírtóval való kezelése.Legjellemzõbb tünetei:a kutya a faroktövét vakarja elsõsorban, illetve a bõrön
láthatóak a bolhaürülék nyomai (nagyon apró fekete pöttyök).
Az allergiák kiváltóit, az állatorvosnál bõrteszttel állapítják meg. Az allergénekbõl a bõr alá fecskendeznek egy kis adagot,
és amelyik bevörösödik, megduzzad az a baj okozója.
Miután kiderült az allergia kiváltó oka, az orvos ajánlani fogja a megfelelõ diétát, bolhaírtót, illetve (viszketést csökkentõ,bõrápoló) gyógyszert,
esetleg viszketést-csillapító injekciót ad be.

Atka:
Kétféle lehet:
-Rühösség (bőr alatt élősködik)
-Szõrtüszõ atka (demodex atka)

Rühösség: Tünetei: Szőrhullás,fejrázás, nedvedző sebek, majd a sebek megvastagodnak, pörkösödnek.
A viszketés a füleken, a lábakon, és a pofán kezdõdik általában.
Hosszadalmas kezelni. Emberre is átterjedhet.

Demodicosis: Tünetek: Az állat fején, és első lábain kezd kihullani a szőr. Általában fiatal kutyáknál jön elõ.
Nehéz kezelni, mert legyengül az állat immunrendszere is.
Amennyiben a kutya Demodicosisa örökölt hajlamon alapul, akkor 2 éves kor után jön elõ rendszerint.
Bõrkaparék vizsgálattal lehet megtalálni a kiváltóját. Homeopátiás ellenszere: Apis D30, kétnaponta kétszer.

Bolhák:
Bolhák jelenlétére a kutya viszketése hívhatja fel a figyelmet. Emellett a nagyfokú bolhásság vérszegénységet okozhat, illetve a bolhák
a galandférgek terjesztõi. Fontos az állat, és környezete egyidejû kezelése, fertõtlenítése, mivel más állatra is átterjedhetnek.
Sokféle szert lehet kapni manapság a bolhák ellen, spot-on, bolhanyakörv, spray, porok. (Ajánlottak: Frontline Combo, Advantix, Kiltex nyakörv, Frontline spray)
Tünetek: vakarózás, bolhapiszok a bõrön. (Fekete pöttyök)
Aki nem akarja kutyáját vegyszerekkel bombázni, vagy csalódott azok hatékonyságát illetően, próbálja ki ezeket:

Luposan Zeckweg por
Fokhagyma, és B1+C-vitamin tabletták adagolása
Homeopátiás szer: Natrium Muriaticum, és Ledum Palustre

Esetleg: Eukaliptusz, rozmaring olajas bedörzsölések.

Kullancsok:
A kullancsok apró ízeltlábú rovarok, amelyek emberek, kutyák, macskák, lovak vérébõl táplálkoznak.
Fûves területen élnek, majd az arra járó állatra ugrálnak. A kutya lábáról kapaszkodnak fel a testére, ahol elkezdenek "tevékenykedni".
A kutya bõrébe harap, majd szívja annak vérét. Miután jóllakott a többszörösére duzzad, majd elengedi a kutyát, és lepottyan.
Nagyon fontos a kutya napi átvizsgálása, fõleg séták után. Amennyiben kullancsot találunk, fontos mielõbb eltávolítani.
Ehhez kapható állatorvosnál,vagy állatfelszerelés üzletben kullancs-kanál, illetve csipesz. A bõrhöz legközelebb megfogjuk az élõsködõt
és kicsavarjuk az állatból. Ha véletlen a kullancs feje beleszakad a bõrbe, az nem nagy gond, ritkán szokott kissebb gyulladást okozni.
Sajnos többféle betegséget okozhat akár egyetlenegy kullancs is, amelyet nehéz kezelni.

  • -Lyme-kór
  • -Babézia
  • -Anaplazmosis

 

Lyme-kór:

Tünetei:láz, étvágytalanság, levertség, ízületek fájdalmassága, bénulás.
Amennyiben hamar észrevesszük a betegséget, és állatorvos elkezdi kezelni,kéthetes gyógyszerkúrával enyhíthetõek a panaszok, és gyógyítható az állat.
Fontos a kullancsok ellen védekezni, nyakörvekkel, cseppekkel, spraykkel,
ultrahangos szerkezettel csökkenthetõ az állat kullancsinváziója, de mindenképpen fontos a napi fésüléskor, az átvizsgálás is!

Babézia:

Okozója: Babesia canis
Tünetek:fáradékonyság, magas láz (40-42 Celsius), változó hõmérséklet (hol normális, hol magas), súlyos esetekben: vérfestékvizelés,
a kutya nyálkahártyája (szájában pl., az ínye, kifehéredik, majd sárgássá válik).
A baj okozója egy vörösvérsejtekben élõ véglény (egysejtû parazita):A kullancs fertõzött vért szív,
(a nõstény kullancs a petéinek átadhatja a kórokozót) majd vérszíváskor fertõzi meg a kutyát. A babesia a vörösvérsejteket rombolja szét.
Amennyiben hamar állatorvoshoz kerül a kutyánk, akkor még néhány injekció, illetve gyógyszerrel kikúrálható a betegség.
Ha már a véres vizelet is jelen van, az már súlyosabb, nehezebben kezelhetõ a kutyusunk, infúzióra is szüksége van, hogy a veséit átmossák.
Használjunk kullancsírtó szereket, amellyel ugyan teljesen nem tudjuk a bajokat megelõzni,
de kicsit visszaszoríthatjuk a kullancsok számát! Fontos még a kullancs mihamarabbi eltávolítása.
- Mi ezeket ajánljuk, illetve még az Advantix spot-ont, a Bolfo 66 cm.-es nyakörvet, az Insecticid sprayt, és a belülről történő ápolást pl.Luposan Zeckweg, vagy egyéb B-vitamint; esetleg a homeopátiás Ledum D200-at is adagolhatjuk.

Ma már megelőzésképpen beadathatunk kutyánknak megelőző injekciókat (Lyme, agyhártyagyulladás ellen), érdeklődjünk a részletekrõl állatorvosunknál!
Vegyszereket helyettesítő gyógynövények: Héry Zero csepp, Biospotix nyakörv, Homeopátia: Ledum Palustre magas potenciálban ritkán, és Sulfur.

Légycsípés:
Tünetek:a csípés helye megduzzad, begyullad.
A legyek (szuronyos légy, bögöly) vírusokat terjesztenek, istállókban, szeméttárolóknál, élnek, táplálkoznak.
A kutya füle végét kezdi szúrkálni, ami vérezni fog, viszketni, begyulladni, a szõr kihullik.
Kezelése: elsõsorban fontos a kutya, és a helyének tisztítása, fertõtlenítése. A légycsípésre kapható folyadék, mellyel a füleket kell kezelni.

Szúnyogcsípés:
Tünetek:duzzadt bõrfelület, hólyagosodás
A nõstény szúnyogok szívnak csak vért, miközben szájuk által toxikus anyagot juttatnak a kutyának.
A szúnyogok ellen rovarírtó szerekkel védekezhetünk, illetve a kutya távoltartása a vízlelõ helyektõl.

Bûzmirigygyulladás:
A végbélmirigy nyílásának két oldalán található babnyi nagyságú zacskók, melyek tartalmát, a kutya ürítés közben a székletre ûríti.
Rendkívûl bûzös váladékot tartalmaznak, amelynek funkciója tulajdonképpen a többi állat értesítése, félelemrõl, a terület kijelölésének határairól stb.
Amennyiben ez nem ürül ki magától, és a zacskóban megreked, összegyûlik, majd nyílása bezáródik, begyullad, elfertõzödik.
Ez huzamosabb idõn át az állat szervezetét legyengíti, a szõrzet fénytelenné vállik, kihullik,
az állat vakarózni kezd, illetve a földön ülve végbéltájékát harapdálja, szánkázik a fenekén.
Kezelése: a táplálék összetételének megváltoztatása, a rosttartalom emelése (pl.zab), csontadagolás,
az állat rendszeres mozgatása, illetve a mirigyek ürítése idõközönként állatorvos, vagy saját magunk által.
Amennyiben még így sem rendezõdik a probléma, akkor a végbélmirigy mûtéti megoldása (eltávolítása) a legmegfelelõbb megoldás.

Fogászati betegségek, és problémák
Fogbetegségek
A kutyáknak 42 foguk van. A tejfogak 28 db.-osak még.
Ezek elhelyezkedése, és típusa a következõ:
Alsó fogsor: 2 zápfog, 4 elõzápfog, 1 szemfog, 3-3 metszõfog, 4 elõzápfog, 1 szemfog, 2 maradó zápfog.
Felsõ fogsor: 2 zápfog, 4 elõzápfog, 1 szemfog, 3-3 metszõfog, 4 elõzápfog, 1 szemfog, 2 maradó zápfog.

A kiskutyák fogak nélkül jönnek a világra. Az elkövetkező hetekben kezdenek a tejfogak (2-3 hetes korban) előbújni,
és 3 hónapos korra elõbújik mindegyik. Ezek még nagyon sérülékenyek, és élesek. 3 és 6 hónapos kor között váltódnak a tejfogak a maradandó fogakra.
A legideálisabb az lenne, ha teljes, egészséges fogsora lenne minden kutyának, de ez sajnos akadályokba ütközik.
A tenyésztõkre nagy felelõsség hárul(na), hogy a foghibákat mutató egyedeket, illetve utódvizsgálat során a vonalat kizárják a tenyésztésbõl.
Sajnos, erre ma itthon nem hinném, hogy sor kerül. A kutyáknak nemcsak genetikai foghibáik lehetnek, adódhat a dolog hibás táplálás végett is.
A kutyáknak rágásra, és tépésre szükségük van. Így ha párizsival, pépes ételekkel etetjük huzamosabb ideig, kialakulhat fogkövesség, ínygyulladás,
emésztési zavarok is. Elõfordulhatnak szám feletti fogak, hiányos fogak, fogkövesség,
rendellenes fogállások, (elõre, hátra, oldalra dõlõ fogak), túl szoros fogazat, egymástól távol álló fogak.
Ide sorolnám az állkapocs rendellenességeket is, melyek szintén okozhatnak súlyos harapásbeli problémákat. (Pl.: Elõre illetve hátraharapás, tétreharapás).

A berni pásztornak ollós harapása kell legyen.

 

1. kép: Az ideális ollós harapásnál a felsõ metszõfogak alsó-felsõ egyharmada az alsó metszõfogak külsõ-felsõ felszínének egyharmadával érintkezik.
2. kép: Az állkapocs enyhe túlnövelésénél a fogak metszõfelületeiken találkoznak, és harapófogószerûen záródnak ( harapófogó v. tétreharapás).
3. kép:Ha az állkapocs nagyobb mértékben nõ túl az állcsonton, létrejön az elõreharapás ( v. csukaharapás ).
4. kép:Ha az állkapocs gyengén fejlett és az állcsont túlnõ rajta, hátraharapás (v. pontyharapás ) jön létre.
Sajátos fejlõdési hiba : az alsó és felsõ metszõfogak X alakban keresztezik egymást. Ez a keresztharapás.

 

Viselkedési abnormalitások
Sajnos a berni ma nagyon népszerû fajta lett, ennek a hatására (boldog-boldogtalan bernit "tenyészt"),
illetve a nem megfelelõ tenyésztési, és tartási szempontok figyelembevételével egyre több félõs vagy agresszív bernivel lehet találkozni.
Az a kutyus, melyet kölyökkorban megfelelõen szocializáltak (sokféle emberrel, és állattal találkozott, sokféle helyen járt),
késõbb könnyebben napirendre tér szokatlan helyzetek fölött is. Ha azonban ingerszegény környezetben nevelkedett, és sokat volt egyedül,
nehezebben fog beilleszkedni új környezetébe. Sajnos ezekkel az állatokkal nehéz lehet az együttélés.

Mirõl ismerjük fel a félõs állatot: hirtelen mozdulatoktól megrémül, remeg, elszalad, esetleg morogni kezd, vagy összegörnyedve bevizel.
Ilyenkor soha ne kezdjük el babusgatni, mert evvel megerõsítjük benne a hitet, hogy ez a viselkedés helyénvaló.
Próbáljunk nyugodtak, jókedvûek maradni, kicsit megsimogatni. Ha lehet vigyük magunkkal mindenfelé,
és finom falatkákkal a zsebünkben kérjünk meg pár járókelõt, hogy etessék meg kutyánkat. A kutyaiskola is jó szolgálatot tehet.
Zajoktól való félelem: Mivel kutyáink hallása sokkal érzékenyebb az emberénél, ugyanazt a hangot, õ erõsebben érzékeli.
Próbáljuk meg kutyánkat hozzászoktatni erõs zajokhoz, például evése közben énekeljünk, csörömpöljünk,
így összekapcsolja a két dolgot, hogy a zaj nem feltétlenül jelent rosszat.
Az is jó megoldás például, ha mennydörgés idején egy nagyot játszunk vele, így elterelve a figyelmét.
Idegen emberektõl való félelem: Szintén a bevállt módszert kell kipróbálni, vigyük magunkkal barátainkhoz,
és kérjük meg õket, hogy etessék meg finomságokkal a kutyust.
Mindenképpen legyünk türelmesek, ezek a kutyusok nehezebben oldódnak fel idegenek társaságában.

Agresszivítás:
Ha egy kutya fél, bánatos vagy beteg, és fájdalma van, agresszívan viselkedhet.
Persze lehet, hogy csak a territóriumát (területét) akarja megvédeni, vagy a gazdit.
Fontos, hogy a legelsõ morgásnál rászóljunk a kutyára, hogy "nem szabad"! Kölyökkorban már hozzá kell szoktatni,
hogy elvesszük a játékát, az ételét, végigfogdossuk a testét tövirõl-hegyire. Soha ne legyünk vele durvák!
Bõven elég, ha megszidjuk, mikor rosszat csinál. Ha megadja magát, dícsérjük meg alaposan.
A kiskutya fogváltási idõszakában (3-6 hónapos kor közt) szívesen rágcsál mindenféle tárgyat, illetve minket.
Ez fájdalmas lehet, pláne, ha erõsebben harap, ugyanez történhet a rongy-húzós játékoknál, és bírkózásnál is.
Ilyenkor arra kell ügyelni, hogy mindíg mi nyerjünk, mert különben megerõsítjük benne a vezetõ szerepet! (Persze a fogaira is ügyeljünk!)
A kutyaovi nagyon hasznos lehet, a megfelelõ oltások után, mivel ott hasonló idõs kutyagyerekekkel ismerkedhet, szocializálódhat.
A késõbbiekben, felnõtt kutyánkat ültessük, fektessük le, ha idegen érkezik látogatóba.
Maradjunk nyugodtak, mert a kutya átveszi gazdája idegességét. Mikor sétálni visszük tegyük pórázra.
Érdemes a nem tenyésztésre szánt kutyust kiivartalanítatni is, ezzel is csökkentve agresszióját.