EN Elvesztettük Fiorellát (9 éves korában). Nagyon elszomorodtunk, mígnem véletlen belefutottam egy lengyel hírdetésbe, melyben kiskutyákat vártak 2015. augusztusára - egy nagyon szép szuka Danaya és Henri Stokerybos párosításából. Beindultak a fogaskerekek...

Mi lenne, ha? Közben augusztus közepén megszülettek a babák: három lány, és két fiú. Áronba az első perctől beleszerettem, a gyönyörű fejébe, melyet a mamájától örökölt. Innentől kezdve nem volt visszaút, úgy döntöttünk Ő kell nekünk, így Aron néhány hosszú hét után beköltözhetett hozzánk.

Áronnal eleinte oviba majd később iskolába (és természetesen sétálni) jártunk, és bár nem terveztük, de az iskolában ösztönöztek, illetve a barátaink unszolására neveztük őt be az első kiállítására, ami végül nagyon szép sikert hozott!
Sokat kellett még (és még kell) dolgozni azon, hogy kutyá(i)nk a ringben is megfelelően viselkedjenek, de a kezdeti zökkenők után egyre rutinosabbakká váltak, így szép eredményekkel gazdagodhattunk. Az első két kutyánk diszplázia problémái miatt, a két fiatalt nagy gondossággal neveltük, így természetesen nem maradhatott el az 5 hónapos kori előröntgen, és a végső felnőttkori sem.

A tenyésztés gondolata sok éve kering már a fejünkben, és miután a két szép import kutyánk eddig szépen teljesítették az elképzeléseinket, így minden adottnak tűnik, hogy a rögös úton mi is elinduljunk, és gyönyörű, de mindenekelőtt egészséges Bernik szülessenek nálunk.

Minden kutyával rendszeresen járunk iskolába, célunk az engedelmességi (BH) vizsga letétele velük. Mi úgy látjuk jobban élvezik az iskolát, mint a kiállításokat, így inkább erre fókuszálunk, mert bár lehet egy kutyának sok szép eredménye, ha nem élvezi a ringet. Ellenben a pályán, mikor egyedül átmegy a palánkon, és visszajön, vagy mikor előreküldési feladat van.